A kedvenc évszakom
Hideg, őszi szél fúj, esik,
S a zord időben egyetlen, kicsiny virágom örökre elalszik.
Rikító színei már nem pompáznak,
Szirmai, mint hamu a cigaretta végről, úgy hullanak alá.
Fakón, szürkén, élettelenül, majd a szél szárnyán
a semmibe elszállnak.
Ez lenne hát az idei tavasz?
(Azt hiszem, ehhez inkább nem kérek kommenteket...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése